1. Alapmeghatározások

1. Kommunikáció

Az a tevékenység, amikor a gondolatainkat megosztjuk valaki mással, azaz megvalósítjuk azt, hogy közös gondolatunk legyen.
[Eredete: a latin communicare ’közölni, közössé tenni’ szóból ered, ami pedig a communis ’közös’ szóból jön.]

2. Nyelv

Hogyan tudjuk a gondolatainkat másokkal közölni? Ennek a problémának a megoldása a: NYELV.
A nyelv az az eszköz, amelynek a segítségével a gondolatainkat meg tudjuk osztani másokkal.
A nyelv egy adott közösség (pl. egy nép) által ismert és használt jelrendszer. (Ez azt jelenti, hogy ennek a közösségnek a tagjai megegyeztek abban, hogy bizonyos hangok vagy hangsorok milyen gondolatot képviselnek. Így ezeket a gondolatokat át tudják egymásnak adni, ha ezeket a hangokat kimondják.) Ez a jelrendszer bizonyos szabályok szerint épül fel, amelyek szerint használni kell az adott nyelvet. Ha azt akarjuk, hogy megértsék, amit mondani akarunk, akkor a szabályok szerint kell használnunk a nyelvet. Ezek a szabályok sajnos nem állandóak, mert a nyelvek folyamatosan változnak, átalakulnak. Szerencsére nem változnak túl gyorsan. (A nyelvet a nyelv testrészről nevezték el, hiszen ez a legfontosabb testrész, amit a beszédhez használunk.)

3. A nyelv részei

a) beszélt nyelv — azaz a beszéd
b) írott nyelv — azaz az írás

4. Beszéd

A beszéd az az eszköz, amelynek segítségével hangok útján tudjuk megosztani a gondolatainkat másokkal.

5. Hangzók

A hangzók azok a hangok, amelyeket beszéd közben kiadunk. Ezeket a hangszálunk, szájunk, fogunk, nyelvünk stb. segítségével hozzuk létre. A különböző nyelveknek nem egyformák a hangzói. Ezért nagyon fontos, hogy még a nyelvtanulás elején ismerje meg és gyakorolja be a tanuló az adott nyelv hangzóit.

6. Szó

A nyelv legalapvetőbb egysége a szó. A szó olyan hangokból vagy leírt betűkből álló egység, amely mindig egy gondolatot képvisel. Ezt a gondolatot hívjuk: jelentésnek. Egy szónak lehet több jelentése is.

Egy szó állhat egy vagy több hangzóból, de mindig van önálló jelentése.

Írásban a szó betűkből áll, amelyek a hangok írott képei. Ezek a betűk valamikor rajzok voltak. Pl. az M betű eredetileg a hullámzó vizet ábrázolja.

  7. Mi a mondat?

A kommunikáció építőköve a mondat. Ez egy nagyon fontos adat. Ugyanis a szavak önmagukban nem elegendőek a tökéletes kommunikációhoz. A mondat egy kerek egész gondolat.

A mondat szavakból áll. A mondat lehet egyetlen szó is, ha az egy kerek egész gondolatot fejez ki.

Írásban a mondat végét az jelzi, hogy egy mondatlezáró írásjelet (pontot, felkiáltójelet vagy kérdőjelet) teszünk a végére. Például: Anna lány. A macska fekete. A kutya ugat.

A pont azt jelzi, hogy vége a mondatnak. Szóban egy kis szünetet tartunk a mondat végén, pontosan ott ahol a pont van. Ez jelzi a hallgatónak, hogy vége van a mondatnak (vagyis annak a gondolatnak), és ezután egy új mondat (egy új gondolat) következik majd.

 8. Magánhangzók

A magánhangzók azok a hangzók, amelyeknél a levegő akadály nélkül áramlik ki a szájunkon keresztül. Ezek a magyar nyelvben: a, á e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú ü, ű.

 9. Mássalhangzók

A mássalhangzók azok a hangzók, amelyeknél a levegő valamilyen akadályba ütközik, miközben keresztül megy a szájunkon.

a) zöngés mássalhangzó: amikor a hangszálunk is rezeg (azaz zeng, vagy régebbi szóval zöng) a hang képzésekor: pl. b, d, g, zs, z stb.

b) zöngétlen mássalhangzó: amikor a hangszálunk nem rezeg: p, t, k, s, sz stb.

 10. A kiejtési jelek

 Az angol nyelvben csak 26 írott betű van, de körülbelül 43 hangzó. A kiejtési jelek olyan betűk, amelyekkel az angol hangzókat jelölik. Ennek a segítségével le tudják írni, hogy hogyan kell az angol szót kiejteni.